Ahogy nagyon sok hasonló méretű országnak, Magyarországnak is nagyon komoly figyelmet kell fordítania az űrszektorra, a fiatalok számára pedig lendületes és az egész tudományos életet megmozgató komoly programokat - mint amilyen már az UniSpace program is - kell elindítani - mondta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szombaton Budapesten, a Földgömb Fesztiválon.

 

Ferencz Orsolya, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő és űrkutató is, egyebek között arról beszélt, hogy Magyarországon 2018-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium újraszervezte a szektort és 2021-re megalkotta az űrstratégiát, amelyet a kormány el is fogadott.

 

Elmondta, az űrstratégiában megpróbálták meghatározni azokat a területeket, ahol Magyarország eséllyel tud fejlődni ebben a gyorsan fejlődő világban.

 

Szólt az UniSpace programról, amelyet 21 egyetem összefogásával indítottak el, mivel a világűr kutatásában mindenféle tudományterület érintett, a természettudományoktól a mérnöki tudományokon keresztül egészen az orvosi, élettani, gyógyszerészeti vizsgálatokig, vagy az olyan társadalomtudományi diszciplínákig, mint amilyen a biztonságpolitika, a diplomácia vagy a jog.

 

Ez a három szemeszteres képzés ettől az évtől már angol nyelven is elérhető, és már külföldi hallgatók, előadók, érdeklődők is vannak - fűzte hozzá.

 

A 2021-ben indult HUNOR-program elindítását a fiatalok motiválásával, itthon tartásával vagy akár hazahívásával indokolta, valamint azzal, hogy Magyarországnak fontos az emberes repülés, mint az űrkutatás egy területe.

 

Ferencz Orsolya beszélt arról, hogy a programba történő belépésnél komoly feltételeknek kellett megfelelni: szükséges volt a repülőorvosi engedély, magas fokú nyelvtudás, diploma. Így is 247 jelentkező adta be sikeresen a jelentkezését, közülük tavaly márciusra választottak ki négy olyan jelöltet, akikkel el tudták kezdeni a kiképzést - idézte fel.

 

Elmondta, idén május 26-án - véletlenül szinte percre pontosan akkor, amikor 1980-ban Farkas Bertalannal elemelkedett a rakéta - választották ki a szakemberek a négy jelöltből azt a kettőt, Kapu Tibort és Cserényi Gyulát, akikkel megkezdődött a kiképzés utolsó szakasza és akik jelenleg Houstonban vannak kiképzésen.

 

A program egyik célja az innováció, a kutatás erősítése - mondta. A másik, hogy Magyarország jobban látható legyen a nemzetközi világban a nemzetközi partnerek számára. Ez utóbbi már teljesült, hiszen a magyarok kezdték el elsőként az Európai Űrügynökség országai közül az Axiom Space-szel egy közös kutatási, kutatóűrhajós program elindítását - közölte.