Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be, hogy 2019. január 1-jétől felkerül az életkorhoz kötött, ingyenes védőoltások közé a bárányhimlő elleni vakcina, ami egy újabb, jelentős lépés az esetenként súlyos szövődményekkel járó betegség elleni küzdelemben. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözli a Kormány döntését, mely tovább szélesíti a kisgyermekek fertőző betegségekkel szembeni védettségét. A mostani döntés mellett további innovatív gyógyszerkészítmények társadalombiztosítási támogatásáról is zajlottak előremutató egyeztetések, és ezek eredményes lezárásával az AIPM reményei szerint sok beteg számára elérhetővé válnak az eddig várakozási listán szereplő korszerű terápiák.

A Nemzeti immunizációs program keretében a bárányhimlő elleni oltással bővül az életkorhoz kötött védőoltások köre. A bárányhimlő elleni oltást két részletben kell beadni, 15 és 18 hónapos életkorban. Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója szerint ez a lépés hozzájárul ahhoz, hogy visszaszoruljon az esetenként súlyos szövődményekkel és kórházi kezeléssel járó fertőző betegség terjedése, illetve adott esetben enyhébb legyen a lefolyása.

A bárányhimlő leggyakoribb szövődménye a bőr bakteriális felülfertőződése és hegesedése, de előfordulhat akár tüdő-, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is. Az AIPM igazgatója elmondta, hogy a bárányhimlő elleni oltás beemelésével nem kizárólag az oltott gyermekek védelme valósítható meg, hanem olyan személyeké és családtagoké is, akik életkoruk vagy alapbetegségük miatt nem olthatóak. Nem elhanyagolható továbbá a döntés nemzetgazdasági hatása sem, hiszen a kevesebb megbetegedés miatt csökken a szülők táppénzes napjainak száma, és csökkennek a kórházi kiadások.

Magyarországon az életkorhoz kötött védőoltások rendszere példaértékű: világviszonylatban is kiemelkedően magas a csecsemők és kisgyermekek átoltottsága (azaz a népességnek egy adott fertőzés elleni oltásos védelme). A védőoltások azért fontosak, mert nem csupán az akut betegséget előzik meg, hanem a fertőző betegség következtében kialakuló krónikus betegségeket is képesek kontroll alatt tartani. Emellett a vakcinák indirekt módon csökkentik az antibiotikumok felhasználását, így hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztencia csökkentéséhez.

A védőoltások alkalmazásának köszönhető, hogy létezik olyan fertőző betegség (fekete himlő) amit sikerült teljesen kiirtani bolygónkról, de a gyermekbénulás regionális megszüntetése, valamint a diftéria, a tetanusz és szamárköhögés által okozott halálesetek számának jelentős csökkenése is a vakcinák elterjedésének köszönhető.

Dr. Holchacker Péter elmondta, hogy az oltóanyagok kifejlesztése és előállítása egyaránt magas hozzáadott értékű, csúcstechnológiát igénylő folyamat. Egy oltóanyag átlagos gyártási ideje 18-24 hónap, amelynek során akár 500 gyártási folyamat, 600 minőségi teszt és 400 alkotóelem is szükséges lehet.

Az AIPM igazgatója a mostani pozitív döntés kapcsán azt is kifejtette, hogy további innovatív készítmények társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról zajlottak előremutató szakmai egyeztetések. Ezért reményei szerint számos terápiás területen hamarosan új, korábban a rendes támogatási rendszerben nem hozzáférhető készítmények válnak valóban elérhetővé a magyar betegek számára.