Egyre több magyarnak van LMBTQI ismerőse: a válaszadók 60%-a ismer leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű (LMBT) személyt, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Ez a 2019-es adatokhoz képest kifejezetten nagy előrelépés, hiszen akkor még csak a megkérdezettek 24%-a számolt be arról, hogy rendelkezik LMBT ismerőssel, de a tavalyi, 2023-as adatokhoz (54%) képest is jelentősen nőtt azon személyek aránya, akik ismernek LMBT személyt..
A 2024 novemberében végzett kutatás emellett kimutatja, hogy továbbra is a magyar társadalom 49%-a támogatja az azonos neműek házasságát, 38% ellenzi azt, további 13% pedig bizonytalan e kérdésben. A nők 56, a felsőfokú végzettségűek 61, a budapestiek 67, a 30 év alattiak 75%-a támogatja, hogy azonos nemű párok is házasságot köthessenek.
55% teljesen és további 8% inkább egyetért azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő nők számára 63%, a sima, nem bejegyzett azonos nemű élettársi kapcsolatban élő nők számára pedig 60% tenné lehetővé, hogy egészségügyi intézményben mesterséges megtermékenyítésben vegyenek részt.
72% lehetővé tenné, hogy a transznemű emberek megváltoztassák nemüket és nevüket az irataikban. 29% szerint ez az önmeghatározáson alapuljon, 24% szerint ehhez orvosi diagnózisra, további 19% szerint pedig műtéti beavatkozásokra is szükség van. A hatályos jogi szabályozással (vagyis hogy semmilyen körülmények között sincs lehetőség a nem jogi elismerésére) mindössze 20% ért egyet.
A mosdó- és öltözőhasználat szempontjából a többség szerint a hivatalos iratoknak és a nemi megerősítő műtéteknek van meghatározó szerepe: ha egy születésekor férfiként anyakönyvezett transz nő nemi megerősítő műtéteken esett át, 75% szerint a női mosdót és öltözőt kell használnia; a hivatalos iratok megváltoztatása esetén ez az arány 5566%, mindössze 18% hagyatkozna kizárólag az érintett önazonosságára.
A magyarok többsége rendelkezik alapvető ismeretekkel az interszex emberekről: 63% nyilatkozott úgy, hogy már hallott olyan emberek létezéséről, akiknek nem XX vagy XY kromoszómái vannak, ugyanakkor csak 52% olyanokról, akiknek külső nemi szerveiről nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy azok férfi vagy nő nemi szervek.
Az interszex csecsemőkön végzett ún. „normalizáló” műtéteket a magyarok közel fele elutasítja, összhangban a nemzetközi emberi jogi standardokkal. 48% szerint csak az egészségügyileg szükséges műtéteket szabadna elvégezni az interszex csecsemőkön, a többi beavatkozást el kellene halasztani, amíg azokról az érintettek maguk tudnak dönteni. A válaszadók 13%-a szerint az orvosokra kellene ezt a döntést bízni, 17% szerint pedig a szülőkre.
Az interszex sportolók részvételével kapcsolatban ugyanakkor igen nagy az elutasítás: ha egy nők között versenyző sportolóról kiderül, hogy a férfiakra jellemző testi jellemzőkkel is rendelkezik, a magyar társadalom mindössze 8%-a gondolja úgy, hogy továbbra is a nők között versenyezhessen, 21% csak a férfiak között engedné őt sportolni, 62% ugyanakkor külön kategóriát hozna létre az ilyen sportolók számára.
A közhiedelemmel ellentétben nincs jelentős különbség a leszbikus nők és a meleg férfiak elfogadottsága között: a magyarok közel ugyanakkora része tartja elfogadhatónak, ha két férfi lesz szerelmes egymásba (53%), randevúzik (54%) vagy létesít szexuális kapcsolatot egymással (52%), mintha két nő teszi ezt (57, 55 és 52%). Közel másfélszer annyian vannak ugyanakkor azok, akik szerint egy meleg férfit könnyű felismerni, mert nőiesen viselkedik (29%), mint akik ugyanezt fordítva a leszbikusokról gondolják (21%).
A magyarok 59%-a szerint elsősorban a kormányzat felelős azért, ha kártérítést kell a magyar államnak fizetnie, mert egy hazai vagy nemzetközi bíróság az emberi jogokat sértőnek talál egy magyar jogszabályt vagy bírósági döntést.
A teljes kutatási jelentés itt érhető el.
