Sürgős választ kell adni az európai népesedési problémára, de a népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésének nyitónapján.

A tömeges migrációval kapcsolatban Magyarország álláspontja az, hogy a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, "nem a bajt kell a nyakunkba venni, azzal csak tetéznénk azt". Európának mindene megvan ahhoz, hogy célzott egészségügyi programokat indítson az arra leginkább rászoruló térségekben - fejtette ki.

A kormányfő ismertette a résztvevőkkel a Magyarországon jelenleg futó munkahelyvédelmi, demográfiai és népegészségügyi akciótervet. Előbbi célja a munkanélküliség felszámolása, mert ha nincs munka, akkor nincs önbecsülés, nincs jövőkép, nincs gyermekvállalás, és akkor nincs értelme egészséges életmódra törekedni sem - mondta, rámutatva ugyanakkor, hogy mára kézzel fogható közelségben van a teljes foglalkoztatottság.

A demográfiai programmal a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, a biológiai reprodukciót akarja elérni a kormány, amelynek gazdaságpolitikája középpontjában ezért a demográfiapolitika áll - közölte Orbán Viktor.

A népegészségügyi akcióterv keretében pedig küzdelem folyik a dohányzás és az egészségtelen élelmiszerek ellen, továbbá része a közétkeztetés reformja - részletezte a miniszterelnök. Az eredmények közül kiemelte, hogy - 2014-ben publikált adatok szerint - 2012-2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Megjegyezte azt is, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kirótt chipsadóból befolyt összeg az egészségügyi rendszeren belül maradt, az adó hatálya alá eső termékek forgalma pedig csökkent. Jelezte ugyanakkor, hogy a közétkeztetési reform eredményei egyelőre felemásak.

Beszámolt emellett az általános iskolákban bevezetett mindennapos kötelező testnevelésről, a következő népegészségügyi feladatként pedig azt jelölte meg, hogy csökkenjen a daganatos megbetegedések okozta halálesetek magas száma.

Orbán Viktor Magyarország tiszteletét fejezte ki a WHO iránt, hangsúlyozva, hogy a globális intézményeket érő kritikák közepette az Egészségügyi Világszervezetről sosem hallani egyetlen bíráló hangot sem, ez ugyanis egy olyan szervezet, amelyre mindig szükség volt, van és lesz is.

Magyarország is úgy érzi - folytatta -, hogy meg kell védeni a szabadságát "birodalmi politikai törekvésekkel" szemben, ám ez az álláspont nem a globális intézmények szükségességét tagadja, sokkal inkább megpróbálja összehangolni a nemzetek feletti szintet a nemzeti szuverenitással.

"Önök a globális intézményeket gyakran bíráló ország vendégei ma, de ez a bírálat nem terjed ki a WHO-ra, sőt éppen fordítva: a WHO iránti nagyrabecsülés és tisztelet országában vannak" - összegezte a kormányfő, úgy fogalmazva: Magyarország - mint a szervezet elkötelezett tagja - a WHO mellett áll, "számíthatnak ránk, és mi is szeretnénk számítani a jövőben önökre".

Ma Európában a legtöbbet a magyar gyerekek mozognak a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésének köszönhetően - mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésén. Balog Zoltán azt mondta, Magyarország kiemelten kezeli a népegészségügyi programokat és azok megvalósítását, és a mindennapos testnevelés is ezt az ügyet szolgálja.

A miniszter rövid beszédében kiemelte a másik jelentős népegészségügyi stratégiát, a dohányzás visszaszorítása érdekében tett magyar lépéseket.

Balog Zoltán úgy fogalmazott, büszkék vagyunk arra, hogy létrejött Budapesten a WHO szolgáltatási központja, és a regionális irodával közösen ez a központ nagyon komoly szerepet vállal a népegészségügyi program megvalósításában, az ezzel összefüggő prioritások meghatározásában.

A miniszter kitért a szektorok közötti együttműködésre is, mint mondta, Magyarországon egy minisztérium tartja kézben a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a családügyet, a nemzetiségek ügyét és a sport felügyeletét. "Ez egy olyan átfogó együttműködés, amelyre szükség van azért, hogy ne a lobbiérdekek határozzák meg a politikánkat" - tette hozzá. Az ágazatok közötti együttműködésre példaként a kora gyermekkori intervenciót és a roma integrációt említette a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte, a legbüszkébbek mégis a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésére lehetünk, aminek köszönhetően ma Európában a legtöbbet a magyar gyerekek mozognak.

Az emberi erőforrások minisztere szerint az ágazati együttműködés mellett kiemelkedően fontos a teljes élettartamot figyelembe vevő megközelítés és az ezt támogató biztos életkezdés. Hozzátette, erre épül a magyar demográfiai program.

Mary Elizabeth dán koronahercegnő, a WHO európai regionális bizottságának fővédnöke előadásában úgy fogalmazott, hogy 2020-ra egy sokkal jobb, méltányosabb és fenntartható egészségügyet kell a régióban mindenki számára és minden életkorban biztosítani. Előadásában az anya- és gyermekvédelmet, az immunizáció ügyét és az antimikrobiális rezisztencia elleni harcot emelte ki, hiszen a gyermekhalandósági mutató az, amellyel mérni lehet egy adott ország egészségi állapotát.  Amíg ezeket a szakadékokat nem tudjuk áthidalni, addig a kitűzött célokat sem fogjuk tudni elérni - jegyezte meg.

A dán koronahercegnő kiemelte a gyermekek védelmét a korai életszakaszukban, és ide sorolta a vakcinációt, ami - mint mondta - a legbiztonságosabb és leghatékonyabb küzdelem a különböző fertőző betegségek elleni küzdelemben. Hozzátette, jó jel, hogy a régió országainak kétharmada megállította a rubeola és a kanyaró terjedését, azonban sok ország nem tette lehetővé a kellő átoltottságot, ezért az európai régióban minden tizedik gyermek nem kapja meg a kellő védelmet. Jelezte, az elmúlt évben 41 gyermek halt meg kanyaróban.

A másik nagy kihívásnak az antibiotikum-rezisztenciát jelölte meg Mary Elizabeth, aki azt mondta, sok országban még sokan nem értik az antibiotikumok helyes használatát.

A dán koronahercegnő úgy fogalmazott, hogy a küzdelemhez egy erős WHO kell Európában és világszerte is.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a konferenciát köszöntő beszédében kiemelte, az európai régióban élő 900 millió ember a sokféleség ellenére hasonló kihívásokkal néz szembe, különösen a nem fertőző betegségek terén. A WHO főigazgatója beszédében gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek ahhoz a munkához, amelyeket az emberek egészségének megőrzése érdekében tett a magyar kormány. Ide sorolta a népegészségügyi termékadó (csipszadó) bevezetését és a dohánytermékek forgalmazásának szigorítását.