Megkezdődött a vizes vb, a világ szeme a magyar medencéken és környékén van. Magyarország eleddig legnagyobb nemzetközi sportversenyén persze elsősorban drukkolunk, ámulattal figyeljük a hihetetlen teljesítményeket, de azért féltjük is a versenyzőket. A Magyar Kardiológusok Társasága az óriásrendezvény kapcsán sportolásra ösztönöz, ugyanakkor tanácsokat is ad, hogyan tegyük azt biztonságosan. Mert minden verseny a szívben dől el!
Hivatalosan is megnyitották Magyarország mindenidők talán legnagyobb sporteseményét, a FINA vizes világbajnokságot. Ennek apropóján pedig a Magyar Kardiológusok Társasága is bekapcsolódott a sportra buzdításba. A felhívást a társaság nevében dr. Merkely Béla, a szervezet tiszteletbeli elnöke tette, hiszen ő egyben a 17. FINA világbajnokság mintegy 500 fős orvos-irányítási központjának igazgatója is, így számára különösen fontos a sport és az egészségügyi alkalmasság kapcsolata. Kollégáival egyébként a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán hosszú évek óta folyamatosan dolgozik a sportolók szűrésén, egyrészt, hogy megelőzzenek tragédiákat, időben felismerjenek bármilyen rendellenességet, másrészt pedig segítsék kihozni sportolóinkból a lehető legjobb teljesítményt. Most azonban az egész lakosság számára üzen a társaság és dr. Merkely Béla professzor: sportoljunk, méghozzá egészségesen!
„A világbajnokság jó apropó, hogy felhívjuk a figyelmet a mozgás fontosságára, az úszás ráadásul a leghasznosabb sportok egyike. De minden olyan sport, ami dinamikus, jó hatással van a szervezetünkre, nemcsak a szívet tartja karban, de az agyi működést is segíti, lassítja az érelmeszesedést, ill. az öregedést, csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát és persze jobb lesz tőle a közérzetünk is. Az európai kardiológus szervezet heti ötszöri, egyórás intenzív mozgást ajánl, míg Amerikában ez az üzenet napi 10 ezer lépésről szól. A lényeg, hogy legyen rendszeres a fizikai aktivitás és figyeljük a testünk jelzéseit” - mondja az orvosi csapat vezetője, aki szerint mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a FINA-t kísérő Masters vb, ahol 40 és 100 év közötti amatőr sportolók indulnak, közöttük egy közel százéves műugró, Magyarország színeiben pedig szintén egy ilyen korú hátúszó vállalja a megmérettetést. „A sport mindig és minden életkorban kifejezetten hasznos, persze vannak extrém megterhelők, mint a maratoni futás, a szuper triatlon, vagy a súlyemelés; a testépítést pedig én kifejezetten nem ajánlom, hiszen kizárólag az izom növelését célozza, ám statikus, ezért semmilyen élettani haszna nincs. Ugyanakkor bármilyen sportról beszélünk, rendkívül fontos, hogy azt rendszeres orvosi kontroll kísérje és figyeljünk a jelzéseire” - figyelmeztet a professzor, aki szerint elsősorban a szív nyeri meg a nagy versenyeket. Ha „ott” nincs valami rendben, ha a szív nem tudja kezelni a megnövekedett perctérfogatot, a vázizmok nem kapnak kellő mennyiségű oxigénben dús vért, akkor jön a besavasodás, a kővé merevedés, a kínos lelassulás, ami ellen ott a pályán nincs ellenszer. A felkészültség állapota, a szív teherbírása, összehúzódó és elernyedő képessége a rendelkezésünkre álló módszerekkel pontosan felmérhető. Az átadott adatok birtokában valójában minden élsportoló megtudhatja, hogy mikor és mekkora hajrára lehet képes, és miben kell fejlődnie, hogy még jobb legyen. Az egészségügyi csoport a vizes vb teljes biztonságára ügyel, vezetőjük ugyanakkor a sportversenyek egyik legérthetetlenebb tragédiájáról, a hirtelen szívhalálról is beszél.
„A sportolók hirtelen szívhalálának hátterében álló szívbetegségek alapos szűrővizsgálattal az esetek nagy részében felismerhetők, így a végzetes események többsége megelőzhető. Ilyen részletes kardiológiai vizsgálathoz tartozik egy alapos anamnézis felvétel, a beteg, a sportoló és a sportoló családjának története. Az, hogy milyen betegségek fordultak elő a családban, akadt-e eszméletvesztés, korai szívhalál, koszorúér- és genetikus szívizom-betegség. Ilyen és ehhez hasonló, célzott irányú kérdésekkel a felmérést a sportorvos is rutinszerűen elvégzi. Majd alapos vizsgálatokat végzünk, amelyekkel már a legtöbb szívproblémát ki lehet mutatni, és a sportadaptációs változásokból az illető edzettségéről is információkat kapunk. Ha az alapvizsgálatok során eltérést találunk, akkor gondolni kell arra, hogy a kivizsgálást folytatni kell” - mondja Merkely doktor. Míg a fiatalok körében a hirtelen szívhalál hátterében többnyire öröklődő szívbetegségek állnak, 35 év feletti sportolóknál már a koszorúér betegség a hirtelen halál leggyakoribb oka. Ilyenkor egyébként már ötszázszor gyakoribb ennek előfordulása. Nagyon fontos tehát az idősebb sportolóknál a koszorúér- betegség jeleinek keresése, időbeli felismerése, és szükség esetén a betegség kezelése, esetleg a versenysport korlátozása.
„A szívhalál kialakulásához nagyon sok tényező együttes jelenléte vezet, de a tragédiához kell egy kiváltó faktor, egy indító esemény is. Olasz kutatók megállapítása szerint egyébként az élsportolók körében a hirtelen szívhalál ötször gyakoribb, mint az átlagos, ugyanolyan korú népességnél. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a sport káros az egészségre. A kiváltó okok döntő többsége azonban jól kimutatható” - mondja az egészségügyi csoportvezetője. A legfontosabb, hogy bármilyen, főként sportterhelés során jelentkező panasszal, mint az edzés során fellépő szokatlan légszomj, ájulásérzés vagy eszméletvesztés esetén sürgősen orvoshoz kell fordulni. Merkely doktor vezetésével a női vízilabda válogatottat például rendszeresen, fél-egyévente vizsgálják a klinikán, náluk tökéletesen tudják követni a változásokat és azonnal tudnak lépni. Látják, ha a teljesítményben visszaesés van, vagy a sportoló nem tud fejlődni, ilyen esetekben együtt keresik az okokat és a megoldás lehetőségét. Szorgalmazzák is, hogy az ország minél több pontján legyen elérhető a mostaninál sokkal alaposabb szűrőprogram, ahová valamennyi élsportoló, amatőr, veterán, vagy fiatal eljuthat.
Érdekesség:
És hogy milyen a sportolók szíve? Pontosan úgy néz ki, mint a testük és az izomzatuk, szóval éppen olyan kisportolt. A sportoló szív adaptálódik, sokkal nagyobb munkára képes, mint az aktív mozgást nem végzőké. Ennek az alkalmazkodási folyamatnak vannak speciális jelei, a szív megnagyobbodik, esetenként a falai is megvastagodnak, a paraszimpatikus tónusfokozódásnak köszönhetően a pulzusszám lecsökken. Amikor a fizikai aktivitás csökken, ez az állapot részben visszaáll, az pedig egy jelzés lehet a kardiológusoknak, ha ez mégsem történik meg, akkor ugyanis más okok állhatnak a szív megváltozásának hátterében.
