Miskolc és környéke, Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe ügyében léptek a civilek

Illegális műanyagégetésre utal a kéményből dőlő fekete füst, ami igen gyakori a Sajó-völgyben

Illegális műanyagégetésre utal a kéményből dőlő fekete füst, ami igen gyakori a Sajó-völgyben

A Sajó-völgy hazánk, sőt egész Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe.  Az uniós határértékeket jócskán meghaladja az apró részecskék koncentrációja, emiatt szükség lenne egy olyan levegőminőségi tervre, amely hatékony, kikényszeríthető intézkedéseket és rövid határidőket tartalmaz a szennyezés csökkentésére. A jelenlegi terv nem felel meg ezeknek a követelményeknek, ezért a Levegő Munkacsoport, a Zöld Kapcsolat Egyesület és egy magánszemély a környezetvédelmi hatósághoz fordult, kérve a levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatát.

A Sajó-völgye levegőminőségi tervét legutóbb 2016-ban vizsgálta felül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal. A levegő szennyezettsége azóta sem javult, sőt a fűtési időszakban gyakorlatilag folyamatosan meghaladja az egészségügyi határértéket, sokszor azok többszörösét is eléri. Mivel a jelenlegi levegőminőségi terv nem tartalmaz elegendő konkrét, határozott és betartatható intézkedést a légszennyezés érdemi csökkentésére, a Levegő Munkacsoport, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület és egy itt élő magánszemély – a ClientEarth (Ügyfél a Föld) nevű nemzetközi környezetjogi szervezet támogatásával és a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) jogi segítségével – a kormányhivataltól kérte a terv soron kívüli felülvizsgálatát.
„Társadalmi szervezetek Európa több országában igyekeznek jogi eszközökkel is elérni, hogy a hatóságok ne csak általánosságokat írjanak a tervekbe és a távoli jövőbe vesző határidőket szabjanak meg, hanem azonnali konkrét intézkedéseket tegyenek. Ez az alapvető feltétele annak is, hogy a Magyarországon élők egészségügyi állapota javuljon, kevesebb megbetegedés és haláleset forduljon elő a szennyezett levegő miatt” – mondta Agnieszka Warso-Buchanan, a ClientEarth jogásza.
A civilek kérelmükben egyebek mellett felhívták a figyelmet arra, hogy a levegőminőségi terv intézkedési javaslatai nem elégségesek az illegális lakossági égetések (vegyes hulladékok, kezelt fa, gumiabroncs, fáradt olaj tüzelése) mielőbbi visszaszorítására, pedig ezek a rendkívül egészségkárosító égetések a Sajó-völgyben a fűtési szezon idején mindennaposak, és a nyári időszakban sem szűnnek meg.
„Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint hazánkban több mint tizennégyezer ember veszti életét idő előtt a légszennyezés miatt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, rengeteg megbetegedés, kieső munkaidő és komoly életminőség-romlás is a rossz levegőminőség számlájára írható. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy a hatóságok olyan terveket dolgozzanak ki, és olyan intézkedéseket írjanak elő, amelyek rövid időn belül és érdemben javítanak a jelenlegi helyzeten. Így például széles körű felvilágosítással és határozott hatósági fellépéssel elejét lehetne venni az illegális égetéséknek, és vissza lehetne szorítani a sajnos legális, de rendkívül szennyező tüzelést lignittel és más gyenge minőségű szénfajtákkal. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy vannak jó intézkedések és meg is valósíthatóak, ha megvan a politikai akarat.” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. 
Tavaly októberben a Levegő Munkacsoport bírósághoz fordult Budapest és környéke levegőminőségi tervének felülvizsgálata érdekében, miután az illetékes környezetvédelmi hatóságok elutasították ezirányú kérelmét.

2024. november 23., szombat, Kelemen, Klementina

Csillagpont Rádió podcast

Időjárás