Első idegenbeli győzelmét aratta szombaton a Diósgyőri VTK, amikor 2–1-re felülmúlta a Paksot. Érthető, hogy Fernando Fernández vezetőedző elégedetten tekintett vissza a szezonzáró összecsapásra - a Csillagpont Rádióban Martini Emil beszélgetett az edzővel.

„Nagyon fontos győzelmet arattunk, de még fontosabb, hogyan jutottunk el idáig – magyarázta a spanyol szakvezető a Nemzeti Sportnak. – Sokkal jobbak voltunk, sorra alakítottuk ki a helyzeteket, még egy kihagyott tizenegyes is belefért. Meg kell még azonban tanulnunk könnyebben hozni az ilyen összecsapásokat, az utolsó tíz percben szenvedtünk, ellenfelünk beszorított minket.”

Fernando Fernández értékelésében köszönetet mondott a vezetőségnek, amiért a kritikus pillanatokban is bízott benne.

„A nyáron nemcsak játékosokat cseréltünk le, hanem stílust is váltottunk – árulta el. – Ilyenkor idő kell, hogy összeálljon a csapat. Kollégáim és a labdarúgók is hittek a munkában, ennek lett a következménye, hogy a legutóbbi öt mérkőzésünkön veretlenek maradtunk, és tizenegy pontot szereztünk. Még mindig nagyon sokat kell dolgoznunk, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy célunk a bennmaradás, és csak egy pontra állunk a kiesést jelentő helytől. A vonal fölött telelünk, ez fontos a játékosok lelkiállapotának és a szurkolóknak is.”

Az idény kezdete óta Fernando Fernández többször mondta, hogy a DVTK célja nem lehet más, mint a bennmaradás kiharcolása. Ezt sokan a szemére is vetették...

„Semmiképpen sem szabad megfeledkezni arról, hogy az utóbbi két esztendőben hogyan maradt bent az együttes. A változásokhoz rengeteg munkára volt szükség, ugyanakkor realistának kell maradni. Ráadásul nem szokásom, hogy hazudjak az embereknek, a szurkolóknak. Nem ígérgetek ezt-azt, kemény feladat áll előttünk. Több, hasonló erőt képviselő csapat áll harcban, de most lényegesen derűlátóbb vagyok, mint voltam az idény kezdeténél. Sokat fejlődtünk, jó úton járunk, a hajrában pedig már eredményesek is voltunk. Ekkor már nemcsak a játék volt elfogadható, hanem a mutatott teljesítmény is.”

Adva van persze a kérdés, nem bánta-e meg, hogy nincs már a keretben Busai Attila, Lipták Zoltán és Ugrai Roland.

„A három játékos esete különböző – így a tréner. – Ugrai Roland szeretett volna továbblépni, váltani, és mivel szabad világban élünk, ezt nem akartuk megakadályozni. A másik két említett játékosnak és a csapatnak is jobb, ha külön utakon folytatjuk a munkát. Mindhármuknak sok sikert kívánok, megtiszteltetés volt velük dolgozni, mindegyikük fontos láncszeme volt a csapat gépezetének.”

Volt a csapatnak egy nagyon rossz sorozata, egyhuzamban hat mérkőzést veszített el.

„Profikról van szó, bírni kell a nyomást – mondta a felvetésre Fernando Fernández. – Miskolc különleges helyzetben lévő város, a DVTK ugyanis a legnagyobb, legjelentősebb klub, mindenki a piros-fehér egyesülettel azonosul. A játékosokat türelemre intettem, azt mondtam nekik, ahogyan egyre több munkát végeznek, úgy javulnak majd az eredmények is. Minden érdem a labdarúgóké, mert ők jöttek ki a gödörből. A klub dolgozói, a vezetőedző, a stáb csak segíteni tudja az erőfeszítéseket. Amikor kiderült, mennyit enged a klub költségvetése, akkor határoztam el a fiatalítást. Tóth Borisz a nyáron még nem volt tizenhat éves, ám az eltelt csaknem fél év alatt rengeteget javult. Megkockáztatom, hogy tizennyolc éves korára a csapat egyik pillére lehet. Most lényegesen jobb játékos, mint volt a nyáron, több az önbizalma, bátrabban cselez, sokat fejlődött. Egyébként az akadémián remek munka folyik, van honnan meríteni.”

A spanyol szakvezető kedden repülőre szállt, s Madridba utazott, ahol négy-öt napot tölt, majd következik Málaga, ahol a családjával és a barátaival tölti az időt. A Diósgyőr január 3-án kezdi meg a felkészülést, a programban törökországi edzőtáborozás is szerepel.