A szervezőket is meglepetésként érte a Bartók Világverseny és Fesztivál zeneszerzés fordulójának a műfajhoz képest is hallatlan népszerűsége. Összesen 214-en jelentkeztek a világ minden tájáról, azaz, ennyi komponista írt darabot az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásából elindult Bartók Verseny 2019-es zongora fordulójára azután, hogy az első, hegedűsök számára kiírt forduló páratlan sikerrel zárult. A jelentkezők száma egyúttal igazolja a magyar világverseny fordulóinak tekintélyét és szakmai koncepciójának megalapozottságát, illetve a zenei világ hitét egy olyan megmérettetés folytatásában, amely által Magyarország úgy kerül a középpontba, hogy mindenki felnéz ránk a bartóki hagyományok, az egyedülálló versenyszerkezet, valamint a lebonyolítás megszervezése okán. A Bartók Verseny Alapszabálya szerint az idén rendezett zeneszerzés forduló győztes művei lesznek a rangos, főként Bartók műveiből álló zongorás repertoár mellett a 2019-es verseny kötelező darabjai.

A Bartók Világverseny idei, zeneszerzői fordulójában 53 országból 214 pályamunka érkezett az előzsűri elé az augusztus 31-én lezárult a jelentkezési időszak végéig. A 25 magyar jelentkező mellett olaszok, amerikaiak, dél-koreaiak vannak a legtöbben, de érkezett versenydarab Üzbegiztánból, Mexikóból és Iránból is. Az összesen 5 kontinensről beküldött zongoraművek jól mutatják Bartók Béla nevének mozgósító erejét. „Bartók itt van otthon, anyanyelve a miénk, mi értjük őt a legjobban, és jól látszik, hogy az egész világ igényt tart a mi értelmezésünkre. Tudósok és előadó-művészek együtt gyűjtik és gyarapítják ezt a magyar kincset és nemzeti örökséget. A Zeneakadémia volt Bartók alma matere, és az egyre ismertebb Bartók Világverseny nagymértékben segíti Magyarország imázsát, erősíti helyét a tehetséges népek sorában” – hangsúlyozta Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.

A Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének oktatói Fekete Gyula tanszékvezető, nemzetközi rektorhelyettes vezetésével átvették a névtelenül, jeligével beküldött kottákat és hangfile-okat, majd szeptember közepén ülnek össze, hogy együtt értékeljék ki a beküldött munkákat. A versenyre 40 év alatti zeneszerzők jelentkezhettek 5-6 perces szóló zongoraműveikkel. Az előzsűri választja ki azokat a darabokat, amelyek a rangos nemzetközi zsűri elé kerülhetnek, amelynek Fekete Gyula is tagja: legnevesebb kortárs zeneszerzők közül Thomas Adès, Chaya Czernowin és Unsuk Chin vállalta a közös munkát. Andrej Korobejnyikov pedig zongoraművészként járul hozzá a döntéshez, hiszen ő más szemszögből látja a pályaműveket, amelyektől azt várják, hogy csodálatos lehetőséget adjanak a zongoristáknak muzikalitás és virtuozitásuk bemutatására. A közönség a november 25-i Gálakoncerten találkozhat a legjobbnak ítélt pályaművekkel, amelyeket Magyarország legkiválóbb zongoraművészei, többek között Fülei Balázs Junior Prima, Artisjus és Liszt-díjas, Várjon Dénes Liszt-díjas, valamint Balázs János Liszt- és Prima díjas Érdemes Művész szólaltat meg.