Tíz éve alapították, és hosszú szünet után tavaly ősszel hívták össze újra a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szénbányászati Klasztert. A napokban pedig konferencián vitatták meg a klasztertagok a szén és a bányászat hazai jövőjét, a szén energiatermelésben betöltött szerepét a miskolci Vármegyeházán.
A Klaszternek immár több mint tíz éve küldetése a szénbányászati hagyományok őrzése mellett a kitermelés újszerű technológiáinak számbavétele, a hazai szénvagyon hasznosításának, hasznosítási lehetőségeinek fenntarthatósági elvek mentén történő újragondolása. – Ebben az évben, különös tekintettel az európai energiakrízisre, célszerűnek láttuk újra áttekinteni a tudományos élet és a szakmai szervezetek közreműködésével a hazai szénvagyon jelenét és jövőjét. Fontos látnunk azt, hogy milyen szénvagyonnal rendelkezik az ország és melyek azok a korszerű technológiák, amelyek alacsony környezetterhelés mellett lehetőséget adnak e fontos ásványkincsünk energetikai célú felhasználására – indokolta köszöntőjében a klaszter ülésének összehívását a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés elnöke, Bánné dr. Gál Boglárka.
A mostani ülés rendhagyó volt abból a szempontból, hogy konferencián oszthatták meg a klasztertagok a legfrissebb technológiai, kutatási eredményeket, valamint az energiatermelésre jellemző világpiaci és hazai trendeket. A tagok közül az Energiaügyi Minisztérium képviseletében Horváth Viktor helyettes államtitkár, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától dr. Fancsik Tamás földtani igazgató – többek között – a hazai energiapolitika jövőjét, az energiahordozók, és azon belül is kiemelten a szén energiapiaci helyzetét ismertették. – Az előadásokban elhangzott sok nagyon fontos információ közül is kiemelném azt a tényt, hogy itthon és világviszonylatban is növekszik a kitermelt szén mennyisége, ezzel pedig a szén az egyik leghangsúlyosabb energiahordozóvá vált. Ez köszönhető a jelenlegi energiaválságnak, valamint a növekvő energiaigényeknek – ezt már a hazai lignittermelés növeléséért felelős miniszteri biztos, Riz Gábor mondta, aki egyben alapítója is a Klaszternek, szűkebb pátriája, Ózd révén pedig több szálon érintett is a témában.
A szén energiapiaci és energiatermelésben betöltött szerepe persze nagyban függ attól, hogy milyen technológiát használnak fel, legyen szó energia-előállításról, vagy vegyipari hasznosításról. Erre a Miskolci Egyetem képviselőinek előadása mutatott rá. Az Egyetem Műszaki Földtudományi Kara és Anyag- és Vegyészmérnöki Kara élen jár a tisztaszén technológiák, a fenntartható szénbányászat, valamint a szén hasznosítása során keletkező hulladékanyagok feldolgozásának kutatásában és a technológiai eljárások kidolgozásában.
– Ebből a hatalmas tudásanyagból kaptunk most ízelítőt a tanszékvezetők előadását hallgatva. Fontos volt mindez abból a szempontból is, hogy hallhattuk, a kutatások és a technológiai fejlődés eredményeként ma már piacképes tisztaszén-technológiákról, ezzel párhuzamosan a keletkező hulladékanyagok megfelelő hasznosításáról beszélhetünk. Ez pedig arra ad lehetőséget, hogy a szén versenyben maradjon a többi energiahordozóval szemben. Magyarország szénvagyona világviszonylatban is jelentős, minősége pedig megfelelő a tisztaszén technológiákhoz. Így a közeljövőben újra fontosabb szerepe lehet, hozzájárulva az ország energiabiztonságához, részben ebből is fedezve a növekvő energiaigényt – összegezte a konferencia előadásait Riz Gábor miniszteri biztos.
