A világ egyik legelismertebb, rákkutatással foglalkozó természettudományos szakfolyóiratában, a Nature Cancerben publikálták legújabb kutatásuk eredményét a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, akik az elmúlt három évben a tumorellenes immunterápia hatékonyságát vizsgálták. Rangos nemzetközi szakfolyóiratban, a Nature Cancerben jelent meg a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az SZTE kutatásának eredménye. A tumorellenes immunterápiát célzó kutatás eredményei segíthetnek eldönteni, kik azok a tumoros betegek, akiknél potenciálisan hatékony lesz az immunterápia, és kik azok, akiket más gyógyszerekkel érdemes kezelni. Manczinger Máté, az SZTE adjunktusa, a projekt szakmai vezetője elmondta: „A tumorellenes immunterápia az utóbbi két évtizedben terjedt el. Segítségével lehetővé vált az előrehaladott tumoros betegek hatékony kezelése is, így kijelenthető, hogy ez forradalmasította az onkoterápiát. A terápia segítségével a szervezet tumorellenes immunválasza erősíthető fel, amely akár áttétes tumorok teljes elpusztítását is eredményezheti. Bár az immunterápia óriási lépés volt az előrehaladott tumorok kezelésében, a betegek egy jelentős hányada nem reagált rá. Ezért tartottuk fontosnak az olyan tényezők beazonosítását, amelyek meghatározzák a terápiára adott választ. Kutatásunkban felvetett kérdéseink leginkább a tüdőrákkal és melanómával küzdőkre terjedtek ki.”
Az SZTE adjunktusa kiemelte, hogy a megfelelő tumorellenes immunválasznak nem csak az immunterápia során, hanem egész életünkben rendkívüli a jelentősége. Ezt bizonyítja, hogy sokkal fogékonyabbak a tumoros megbetegedésekre azok az emberek, akik súlyos immunhiányos állapotban, például AIDS betegségben szenvednek.
A kórokozók és tumorok molekuláit és a saját fehérjéinket a HLA molekulák teszik láthatóvá az immunrendszer számára azáltal, hogy jellegzetes fehérje-részleteket kötnek meg a sejteken belül és mutatnak be azok felszínén. A HLA molekulák rendkívül változatosak, ezért kicsi az esélye, hogy két egyén pontosan ugyanazokat a variánsokat hordozza.
Egyes generalista változatok rendkívül sok eltérő fehérje-darabkát képesek bemutatni az immunrendszer számára. Ezek a változatok főként olyan területeken terjedtek el, ahol sok fertőző betegség van jelen, mert több kórokozó felismerését teszik lehetővé. A szakértő elmondta: a kutatás elején azt gondolták, hogy ezek a változatok a tumorokat is hatékonyabban ismerik fel, mert nagyobb eséllyel kötik meg a tumoros sejtekben képződő megváltozott fehérje-részleteket. Az eredmények viszont ennek pont az ellenkezőjét támasztották alá.
„Kutatásunk során megmutattuk, hogy bár a generalista HLA változatok valóban nagyobb eséllyel mutatják be a tumorok megváltozott fehérjéit az immunrendszer számára, mégis kevésbé reagálnak a betegek az immunterápiára, ha ezeket a generalista változatokat hordozzák. Sajnos a generalista HLA molekulák, mint ahogy a nevük is utal rá, nem válogatnak. Ugyanúgy megkötik a saját, egészséges fehérjéinket is, amelyekből a tumorok megváltozott fehérjéi jönnek létre. Mivel ezek a módosult fehérjék gyakran csak minimálisan különböznek az egészséges fehérjéktől, az immunrendszer képtelen megkülönböztetni azokat egymástól és a tumort sajátként ismeri fel, ha generalista HLA molekulával rendelkezünk. A szelektívebb HLA variánsok esetében ugyanakkor más a helyzet: nagyobb az esélye annak, hogy csak a megváltozott, tumorra jellegzetes fehérjék kerülnek bemutatásra, így az immunrendszer azokat könnyebben azonosítja és a tumort hatékonyabban pusztítja el. Korábbi kutatásaink igazolták, hogy a generalisták több kórokozó hatékony felismerését és elpusztítását teszik lehetővé. Ez azért lehetséges, mert a kórokozók fehérjéi sokkal jobban eltérnek a saját fehérjéinktől, mint a tumorok megváltozott fehérjéi. Ennek következtében hiába mutatnak be több saját fehérjét a generalista variánsok, ez nincs hatással a kórokozók fehérjéinek felismerésére. Összességében elmondhatjuk, hogy a generalista HLA molekulák esetében a mennyiség a minőség rovására megy, aminek a tumorellenes immunválasz látja a kárát” – ismertette Manczinger Máté.
A rákkutatás mint szakterület igen kompetitív, és egy ilyen munka a kutatótársadalom figyelmét a résztvevő kutatókra és intézményekre irányítja. Ennek pozitív következménye jelentős lehet: nemzetközi együttműködéseket segíthet elő, valamint javítja a kutatók és intézmények pályázási esélyeit. A projekten dolgozott a Szegedi Tudós Akadémia két diákja is, amely jól példázza, hogy a természettudományos kutatás iránt érdeklődő egyetemi hallgatók kiemelkedő munkákban vehetnek részt a Szegedi Tudományegyetemen. Emellett az eredmények közvetlenül alkalmazhatóak lehetnek a betegellátásban, hiszen a betegek által hordozott HLA molekulák viszonylag gyorsan és egyszerűen meghatározhatóak. A megfelelő biomarkerek alkalmazása a betegek és az ellátórendszer számára is előnyös, hiszen olyan betegek kapják az igen költséges kezeléseket, akiknél azok valóban hatékonyak, míg a többi beteg esetében más terápiás módozatok alkalmazhatóak vagy bevonhatóak klinikai vizsgálatokba.
