Elfogadta új stratégiáját Miskolcon megrendezett közgyűlésén a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE). A kétnapos, cégbemutatóval, workshoppal egybekötött tanácskozás egyik célja, hogy az űripar iránt érdeklődő vállalatok is megismerhessék azokat a terveket, amelyeken keresztül a hazai cégek a nemzetközi űriparban meghatározó szerepet nyerhetnek.
A 2015-ös Európai Űrügynökséghez (ESA) történt csatlakozás után fontos feladat, hogy a klaszter a magyar kutatási, fejlesztési eredményeket többszörösére növelve, hazánk űriparban betöltött szerepét szignifikánsan növelje. Ezt leginkább nemzetközi nagyprojektek elnyerésével, illetve azokban való részvétellel kívánja elérni a HUNSPACE. A klaszter emellett minél több hazai vállalatot vonna be űripari fejlesztésekbe.
Budapesten az elektronika és az informatika a fő terület, a másik űripari központban, Miskolcon pedig anyagtudományi, szerkezeti, és hőtani fejlesztések történnek. A hatékonyabb munka érdekében a HUNSPACE tagjai tudástranszfert működtetnek. Belső tanfolyamokkal, és a nemzetközi projektekben már sikeresen dolgozó cégek workshopjaival mutatják be az űripar sajátosságait, speciális feladatrendszerét, és különbségeit más ipari területek, pl. gépgyártás, autóipar követelményrendszereivel összehasonlítva.
Az Európai Unió is kiemelkedő szerepet szán az űriparnak - mint az ipar egyik legösszetettebb, és innovatívabb területének. Az Unió Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás óta az Uniós döntéshozók, valamint az űripari kis és nagyvállalatok szervezetében a HUNSPACE is képviselteti magát.
Az űreszközök létrehozása egy állandó innovációs kihívás a műszaki területek számára, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a hozzáadott érték, itt a leggyorsabb a technikai fejlődés. Az űripar szolgáltatásai között a távközlés, a navigáció és a Föld-megfigyelés áll az élen, de egyes szolgáltatások –mint a logisztika, térinformatika - központi szerepet játszanak korunk információs forradalmában is. Maga az űripar fogalma is változott az elmúlt évtizedben. Korábban az ismeretszerzésen volt a hangsúly (űrkutatás), ami – ahogy az űr birtokbavétele előrehaladt – áttevődött mára a szolgáltatások területére. Egy ideig az űrtudomány és az űripar külön utakon járt, mára azonban az Európa Parlament, Tanács és Bizottság megfogalmazta az unió űripari politikáját.
A hazai űripar új fejezete kezdődött 2015-ben, amikor Magyarország az ESA tagja lett, s ezzel új lehetőségek nyíltak Európai együttműködésekre. A lehetőségek hatékonyabb kihasználását szolgálja a kormány idei változtatása, amely a magyar űrügyeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz csoportosította át, és a teendők irányítását miniszteri biztosra bízta.
A klaszter kétnapos rendezvénye azt a célt szolgálja, hogy kijelöljük az irányokat és kölcsönösen segítsük egymást az akadályok leküzdése során. Különös hangsúlyt teszünk az ESA Incentive Scheme által biztosított lehetőségek jobb kihasználására. Ez a magyar képességek fejlesztését segítő Ipari Ösztönző Rendszer (Industry Incentive Scheme), amelyben Magyarország 2022-ig vesz részt. A 2015 vége óta nyitva álló pályázati rendszeren belül a magyar szereplők rendszerint kiemelkedő szakmai képességeikről tesznek bizonyságot. A benyújtott, elsősorban a földmegfigyelés és az általános technológiafejlesztések témakörét érintő pályázatok fele sikeres, ami az ESA átlagos sikerrátájához viszonyítva kifejezetten jó eredménynek számít. A konstrukció keretében a magyar tagdíjbefizetések – évente csökkenő százalékban – kizárólag magyar pályázók számára vannak elkülönítve. Ennek célja a magyar űripar fokozatos felzárkóztatása, hogy az átmeneti idő után versenyképesen pályázhassanak az ESA forrásaira.
Miskolc a kezdetektől aktív szerepet vállalt a hazai űripar létrehozásában, fejlesztésében. A Miskolci Egyetem az 1980-as évektől előbb az INTERKOZMOSZ, majd NASA partnereként aktív szerepet vállalt az űr megismerésében. A Miskolci Egyetemen szerezte meg Magyarország első űranyag témakört feldolgozó tudományos fokozatát Magyari Béla űrhajós, az 1980-as BEALUCA kísérlet feldolgozásáért.
A tevékenység a tudományos területről fokozatosan tolódott át az űripar területére. 2000-ben megalakult az ADMATIS Kft, majd itt alakult meg 2007-ben a Magyar Űripari Klaszter (HUNSPACE) is, ami már az egész ország űriparát fogta össze, és mint az SME4SPACE tagja képviseli hazánkat európai szinten is.
A klaszter megalakításában Miskolc városa aktív szerepet vállalt és azóta is figyelemmel kíséri a tevékenységet. Nagy jelentősége van annak, hogy nagy hozzáadott értéket előállító exportérdekelt cégek erősödjenek meg a régióban. Az ADMATIS Kft. a klaszterrel együtt nyolc éven át építette a SENTINEL-2 műholdflotta négy műholdját, s a fellövések megünnepléséből a város is kivette a részét.
Az ADMATISról:
Az ADMATIS csapatának fejlesztései, még mielőtt a cég valóban megalakult volna, egyetemi projektekként már az INTERKOZMOSZ program óta a nemzetközi figyelem középpontjában álltak. A Universal Multizone Crystallizator (UMC), közismertebb nevén a Miskolci Űrkemence hozta el a NASA-val való együttműködést és üzletkötést.
Ezeket az eredményeket felhasználva sikerült megvalósítani a FOCUS (Foam Casting and Utilization in Space) projektet, valamint az MSI, MAF, és CHEOPS projektek keretében műholdak, mérőeszközök fejlesztését, gyártását. A legismertebb műhold család, melynek két példánya épült itt, a SENTINEL-2, amelyben közel 20 magyar cég vett részt az ADMATIS alvállalkozójaként; ezek a műholdak lehetővé teszik az egész Földfelszínt tartalmazó, dinamikus számítógépes modell felépítését, ami jelentős befolyással lehet a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az ipar, a közlekedés és az energetika szervezésére.
