A 116 ország csaknem 200 hatóságának közreműködésével végrehajtott nemzetközi akció eredményeként 14 millió dollár (kb. 3,96 milliárd forint) értékben, összesen 500 tonna hamis tablettát foglaltak le. Több mint 850 esetben indult nyomozás, továbbá közel 3700 weboldal és online hirdetés került felfüggesztésre. Nemzetközi szinten és Magyarországon is komoly sikerrel zárult a hamis gyógyszerek és étrend-kiegészítők forgalmazása, valamint az engedély nélküli internetes patikák felszámolása ellen indított legnagyobb nemzetközi razzia, a 2018. október 9-16. között lezajlott XI. PANGEA akció.
Az összehangolt művelet során 14 millió dollár (közel 4 milliárd forint) értékben kerültek lefoglalásra többek között hamis rákellenes gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, potencianövelők, anabolikus szteroidok, altatók, nyugtató szerek, fogyókúrás készítmények, valamint HIV-fertőzés, Parkinson-kór és cukorbetegség elleni gyógyszerek.
A tiltott készítmények mellett több mint 110 ezer orvosi eszközre – orvosi fecskendőkre, kontaktlencsékre, hallókészülékekre és egyéb orvosi műszerekre – is lecsaptak. A razzia 859 letartóztatással, továbbá 3671 weboldal, közösségi felület és online piac lekapcsolásával, valamint az 500 tonna hamis áru lefoglalásával zárult. Összességében elmondható, hogy tavalyhoz képest idén ugyan kevesebb gyógyszerre csaptak le a hatóságok, de a 2008 óta tartó akciósorozat során most foglalták le a legnagyobb mennyiségű árut.
A magyar hatóságok a figyelem és az összehangolt akciók eredményeként a múlt évben elért magas statisztikát is felülmúlják: az akció hetében lefoglalt tabletták száma meghaladja a 180 ezer darabot, ezen túl 400 tasakos és dobozos kiszerelésű áru került lefoglalásra, melyek értéke meghaladja a 150 millió forintot. A hamisított készítmények között az életmódszerek mellett inzulint, altatókat, nyugtatókat, hormonkészítményeket, étrend-kiegészítőket találtak. A razzia eredményeként Magyarországon összesen 20 ügyben indult eljárás.
A nemzetközi művelet koordinálásért az Interpol, a Vám Világszervezet és az Europol, míg hazai szinten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt a felelős. Molnár Tamás vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár az eredmények kapcsán elmondta, hogy az akció alkalmával a NAV kérésére az Europol egy kétfős szakértői csoportot delegált a művelet végrehajtásának idejére. Segítségükkel biztosítottá vált a helyszínen csatlakozni a különféle európai bűnügyi adatbázisokhoz. A NAV pénzügyőrei az OGYÉI jelzésére online próbavásárlásokat rendeltek, illetve közterületen találkoztak különféle gyógyszerkészítményeket interneten engedély nélkül értékesítő személyekkel Budapesten és Mátészalkán. A próbavásárlás során gyógyszerrendészeti szabálysértéssel kapcsolatos eljárást vezettek be a pénzügyőrök, majd miután felmerült a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, értesítették a területileg illetékes rendőrkollégákat a további eljárások lefolytatása céljából.
A nemzetközi akció részeként a rendőrség munkatársai ugyancsak fokozott ellenőrzéseket folytattak Magyarországon. Az akció során példaértékű volt az együttműködés a szervek között, a NAV által megkezdett intézkedést követően a rendőrség a gyanúsított lakóhelyén kutatást tartott, és hamis, illetve illegális készítményt foglalt le, mondta el Dr. Fülöpné dr. Csákó Ibolya rendőr alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferense. Tájékoztatása szerint a rendőrség közel 40 különböző fajta, összesen több mint 150 ezer tabletta lefoglalásával és 15 személy ellen indított büntetőeljárással járult hozzá a teljes magyar akcióhoz. Újdonság volt az idei évben, hogy nagy mennyiségben jelentek meg azok a fájdalomcsillapításra használt illegális gyógyszerek, amelyeknek orvosi felügyelet nélküli használata könnyen hozzászokáshoz vezet. Hozzátette, hogy hasonlóan az elmúlt évekhez, továbbra is kiemelkedő mennyiségben találtak potenciafokozó szereket.
„A gyógyszerhamisítást igazán csak a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információk alapján tudják felmérni, hogy mekkora kockázattal jár, ha olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, de bizonytalan minőségű terméket használnak” – hívta fel a figyelmet dr. Ilku Lívia. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője hozzátette: a HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatási eredményei alapján 2018-ban a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy vásárolna nem megbízható forrásból származó gyógyszert, ha az lényegesen olcsóbb lenne, mint a patikában. A tavalyi évhez hasonlóan, az illegális forrásból származó gyógyszereket legnagyobb arányban interneten szerezték be a fogyasztók.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az akció részeként több interneten árusított étrend-kiegészítőt mintázott meg, melyek jellemzően a férfiak potencianövelését célzó, és fogyást elősegítő készítmények voltak. A termékek analitikai vizsgálatát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Laboratóriuma végezte el.
A potencianövelő készítmények Kínából származtak, forgalmazóik magyar vállalkozások voltak. A vizsgált, a legtöbb internetes potencianövelő árusító oldalon megtalálható termékek mindegyike tartalmazott potencianövelő gyógyszerhatóanyagot (szildenafilt, valamint tadalafilt). A termékeket élelmiszer-biztonsági nem megfelelőség miatt kivonták a forgalomból.
A fogyást elősegítő termékek esetében az egyik készítmény Lengyelországból, a másik Csehországból származott. Egyik sem tartalmazott magyar nyelvű jelölést, ugyanakkor az utóbbi esetében a csomagküldő dobozba mellékeltek egy magyar nyelvű gépelt leírást. Bár gyógyszerhatóanyag jelenlétét nem mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat, a nyomon követhetetlenségi probléma, valamint az élelmiszerjelölési nem megfelelőségek miatt a Nébih eljárást indít.
A forgalomból való kivonás mellett a problémás termékekről mindkét esetben tájékoztatják az érintett országokat az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Gyorsriasztási Rendszeren (RASFF) keresztül. Az akcióval kapcsolatban dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos hangsúlyozta: „A termékhamisítások, a fekete és szürke kereskedelem térhódítása a gazdasági károkon túl biztonsági kockázatot is jelent, hiszen az élelmiszerlánc-biztonság egyik alapkövetelménye sérül azáltal, hogy nem biztosított a termékek nyomon követhetősége, azok eredete, továbbá az előéletük is ismeretlen.” Hozzátette: az illegális online értékesítések kiszűrésére a Hivatal speciális ellenőrzési programok keretében egy erős, a feketegazdaság ellen intenzíven fellépő, a kereskedelem érdekeitől független ellenőrzési rendszerrel igyekszik hozzájárulni a nem biztonságos, illetve az előírásoknak nem megfelelő termékek előállításának megakadályozásához.
Az OGYÉI munkatársai a razzia keretében a hamis termékeket árusító, külföldi szerveren futó honlapok ügyében ugyancsak az Interpol segítségét kérték. „A hatóságok szigorú fellépése és a figyelemfelhívó akciók ellenére is riasztóan emelkedik az Európai Unióban észlelt olyan gyógyszerek száma, amelyek azonosságuk, előtörténetük vagy eredetük tekintetében hamisítottnak tekinthetők, ezért komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre és megrendíthetik a betegek jogszerű ellátási láncba vetett bizalmát is” – mondta el dr. Szabó István főigazgató-helyettes. Az Európai Unió 2019. február 9-től kötelezővé teszi a vényköteles gyógyszerek biztonsági elemmel való ellátását, amely a jövőben hatékony biztonságot nyújthat a legális gyógyszerellátási lánc számára, mivel gyakorlatilag lehetetlen lesz hamis gyógyszert bejuttatni a gyógyszertárakba. „A betegek minden esetben figyeljenek arra, hogy soha ne vásároljanak gyógyszert engedély nélküli gyógyszer-kereskedelmi csatornákon keresztül, így például nem engedélyezett internetes forrásból” – tette hozzá Szabó István.
Dr. Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense ismertette a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja által az idei év első negyedévében, a dél-dunántúli régióra reprezentatív direkt kérdőíves kutatási eredményeit, amely a betegek megkérdezésén keresztül mérte fel a fogyasztók érintettségét és az online beszerezhető gyógyszerekkel kapcsolatos attitűdjeit. Az adatokból kiderül, hogy a válaszadók 4,2%-a gyógyszert, 18,4%-a pedig egyéb egészségügyi termékeket is vásárolt már interneten. A kutató szerint a korábbi évek adataihoz képest ennek a forgalmazási csatornának ugyan nő a jelentősége, de a válaszadók túlnyomó többsége továbbra is a gyógyszertárakat tartja legmegfelelőbb beszerzési formának, és jellemzően elutasítja az online beszerzés lehetőségét. „Mindezek ellenére nagy hangsúlyt kell fektetni a kereskedők kontrolljára, valamint a felelős online viselkedéssel és vásárlással kapcsolatos edukációra a lakosság körében, mivel a törvényesen működő csatornák mellett az illegális forgalmazók elárasztották az internetet, és a legtöbb fogyasztó számára a biztonságos és a bizonytalan minőségű – akár hamis – termékeket forgalmazó honlapok közötti különbségtétel nehézségekbe ütközik” – hangsúlyozta Fittler András.
A szakértők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a PANGEA akció eredményessége a hatóságok közötti szoros együttműködésnek köszönhető nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A gyógyszerhamisítást azonban igazán a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza. A kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek tudatában vannak annak, hogy valós kockázattal jár, ha sok esetben olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, ámde bizonytalan minőségű „gyógyszereket”, illetve étrend-kiegészítőket használnak.
HASZNOS INFORMÁCIÓK:
Kérjük, amennyiben valakiben felmerül, hogy a vásárolt vagy vásárolni kívánt gyógyszer hamis, jelentse a hamisgyogyszer@ogyei.gov.hu e-mail címen.
Az Interpol sajtóközleménye az alábbi linken érhető el:
interpol.int/News-and-media/News/2018/N2018-123
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal támogatásával készült bemutató videó az alábbi linken érhető el:
https://youtu.be/VWf9thv-AUs
