A Magyar statisztikai évkönyv átfogó képet ad az ország társadalmi és gazdasági viszonyairól, az aktuális év részletes adatai mellett a legfontosabb mutatók esetében biztosítja az időbeli és térbeli összehasonlítás lehetőségét. A Központi Statisztikai Hivatal legnagyobb múltra visszatekintő kiadványa évről-évre új információkkal egészül ki, idén az alkalmazásban állók létszámára, keresetére és munkajövedelmére vonatkozó adatok bővültek a közfoglalkoztatottak nélkül számított értékekkel, a területi adatokban Budapest és Pest megjelenik önálló régióként, Közép-Magyarország pedig nagyrégióként.
A 2017. évről szóló kiadvány főbb adatai:
• Magyarország népessége 2018. január 1-jén 9 millió 778 ezer fő volt, egy év alatt 19,2 ezer fővel – körülbelül Keszthely város lakosságszámával megegyező nagyságrenddel – csökkent. A 2017. évi népmozgalmi folyamatokban kedvező és kedvezőtlen változások egyaránt történtek. A termékenység kismértékű emelkedése ellenére csökkent a születésszám, ugyanakkor az év eleji influenzajárvány következtében nőtt a halálozások száma, így emelkedett a természetes fogyás mértéke. Az ebből eredő népességcsökkenést azonban a pozitív vándorlási egyenleg mérsékelte.
• 2017-ben a 15–74 éves népesség 61,8%-a, 4,6 millió fő volt jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 4,4 millióra nőtt, a munkanélkülieké 192 ezerre csökkent. Az elhelyezkedési esélyek javultak, a tartós munkanélküliek aránya mérséklődött a teljes létszámon belül. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete egy év alatt 12,9%-kal nőtt, és elérte a 297,0 ezer forintot. A közfoglalkoztatottak nélkül számított átlagkereset 310,8 ezer forintot tett ki.
• Nyugdíjban, ellátásban, járadékban 2018. januárban közel 2,6 millióan részesültek az országban, átlagos ellátásuk összege 125,1 ezer forintot tett ki.
• A 2017/2018-as tanévben összesen 1 millió 686 ezer óvodás és nappali tagozatos tanuló volt az országban, a 3–22 évesek 81%-a. (A 16–17 évesek 88, a 18–22 évesek 47%-a tanult nappali oktatásban.)
• A bruttó hazai termék (GDP) 4,0%-kal nőtt 2017-ben (ez számottevően felülmúlta az Európai Unió átlagát). A bővüléshez elsősorban a szolgáltatások járultak hozzá, miközben a mezőgazdaság teljesítménye mérsékelte a GDP növekedését.
• A 2016. évi visszaesést követően jelentősen nőtt a beruházások nagysága: 2017-ben összesen 6440 milliárd forintot fordítottak beruházásokra a nemzetgazdaság szereplői, összehasonlító áron 16,7%-kal többet az egy évvel korábbinál.
• Az ipar teljesítményének alakulását mind jobban az export befolyásolja. A külpiaci értékesítés, amelynek aránya 65%-os volt, 2017-ben nagyobb mértékben bővült, mint a belföldi eladások volumene.
• Az építőipari termelés a 2016. évi visszaesést követően 2017-ben jelentősen nőtt, amit a lakáspiaci élénkülés is kedvezően befolyásolt. Az épített lakások száma négy év után ismét 10 ezer fölé emelkedett: 2017-ben összesen közel 14 400 új lakás kapott használatbavételi engedélyt. 2016-ban megugrott az építési engedélyek alapján építendő lakások száma, ami 2017-ben tovább bővült: összesen 38 ezer új lakás építését tervezik. Nőtt a folyósított lakáscélú hitelek és támogatások összege. A közel 605 milliárd forint döntő részét használt lakás vásárlására folyósították, azonban az építésre és az új lakás vásárlására fordított összeg az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett.
• A kedvező munkaerőpiaci helyzettel és az alacsonyabb inflációval összefüggésben javult a fogyasztói bizalom, így 2017-ben is számottevően, 5,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
• A kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága eddig nem tapasztalt mértéket ért el 2017-ben. A szálláshelyeken 29,8 millió vendégéjszakát regisztráltak, 7,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. A külföldi és a belföldi forgalom egyaránt bővült. Legfontosabb külföldi partnerországaink mindegyikéből több éjszakára foglaltak szállást az egy évvel korábbinál. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak adatai alapján a TOP 5 küldő ország: Németország, Egyesült Királyság, Csehország, Ausztria és Lengyelország.
