A magyar határhoz közeli Pélmonostoron (Beli Manastir) egy férfi belehalt a nyugat-nílusi láz okozta fertőzésbe, ő az első halálos áldozata a betegségnek Horvátországban - közölte a horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) hétfőn. További 26 beteg esetében laboratóriumi vizsgálatok igazolták a vírusfertőzést. A megbetegedéseket Eszék-Baranya megyében, Vukovár-Szerém megyében, Zágráb, Károlyváros (Karlovac) és Varasd (Varazdin) környékén regisztrálták. Csak az elmúlt héten tíz újabb megbetegedés történt. 

A nyugat-nílusi láz az egész Balkánon terjed, többen haltak bele kórba Szerbiában, Görögországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják.

A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, illetve a krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvedőkre is veszélyes. Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel - láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések - jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. (forrás: origo.hu)