Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének mai nyilatkozatából kiderült, hogy a megkérdezett uniós állampolgárok döntő többségének akarata alapján az óraátállítás eltörlését fogja javasolni a Bizottságnak és erről még ma dönt a testület. Az még kérdéses, hogy pontosan mikor jöhet az új rendszerre való átállás, az viszont tudni lehet, hogy a gyakorlatban a tagállamoknak joguk van eldönteni, hogy a nyári vagy a téli időszámítást vezetik be tartósan. Vagyis az országok lényegében arról dönthetnek, hogy mely időzónához akarnak csatlakozni.

Amennyiben a Bizottság az óraátállítás eltörléséről határoz, akkor Magyarország előtt is nyitva áll majd a kapu, hogy eldöntse, melyik időszámítást akarja alkalmazni. A következő táblázat azt mutatja, hogy a jelen pillanatban érvényes nyári időszámítás megtartása esetén hogyan alakulna a napfelkelték és napnyugták időpontja az év folyamán. Fontos: az időpontok Budapestre, egészen pontosan a 19°-es hosszúsági körre vonatkoznak. Ettől nyugati irányba maximum +12 perccel, keleti irányba -16 perccel térhetnek el az országban az időpont.

Az október utolsó vasárnapján szokásos visszaállítás híján december végén, illetve január elején 8 óra 30 perc környékén fog felkelni a nap, vagyis rengetegen kezdik el a munkát vagy az iskolát sötétben. Cserébe nem lesz olyan nap az évben, amikor sokkal korábban menne le a nap, mint délután 5 óra.

Ha a téli időszámítás mellett teszi le a voksát Magyarország, akkor a következőképp alakulnának a napfelkelték és napnyugták. Ebben az esetben a nyári napforduló környékén lennének olyan napok, amikor nagyon korán, hajnali háromnegyed 4 körül kelne fel a nap, cserébe viszont el kellene búcsúznunk az este 8 óra utáni naplementéktől.

A pénteki Kormányinfón is előkerült az óraátállítás ügye. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kérdésre úgy válaszolt, hogy nincs kialakult kormányzati álláspont az Európai Bizottság elnökének mai javaslatáról, de voltak korábban ennél rosszabb javaslatai is a testületnek.

Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy tavaly áprilisban arról szóltak a hírek, hogy a Fidesz képviselői és a Nemzetgazdasági Minisztérium sem támogatta az óraátállításra vonatkozó javaslatot.

Az óraátállítás azok után került a figyelem középpontjába egész Európában, miután az Európai Bizottság július 4. és augusztus 16. között szavazást indított a nyári időszámításról szóló európai direktíva, miután több tagállam és az Európai Parlament felől is érkezett ilyen megkeresés.

A nyári időszámítás szabályainak értelmében az unióban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás, és az adott időtartamban rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.

Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá; alkalmazását jelenleg a 2000/84/EK irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás a nyári időszámítás kezdetét és végét hivatott összehangolni az egységes piac teljes területén. Az irányelv címe így hangzik: "irányelv a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről". Voltak olyan külföldi tudósítások, amelyek azt tartalmazták, hogy a nyári időszámítást törlik el az EU-ban, de ez arra vonatkozott, hogy az irányelvet törlik el, ami az óraátállítás eltörlését jelenti a gyakorlatban.

A rendelkezésre álló bizonyítékok az alábbiak a Bizottság összesítése szerint:
 

Belső piac: A bizonyítékok egyelőre csak a következők tekintetében egyértelműek: ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.

Energiamegtakarítás: Noha ez volt a jelenlegi szabályozás bevezetésének a legfőbb mozgatórugója, kutatások szerint az energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.

Egészség: A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Pontosan még nem bizonyított, hogy az óraátállításnak milyen hatásai vannak az emberi egészségre, azaz a vélt kedvező és kedvezőtlen hatások közül melyik nyom többet a latba.

Közúti közlekedésbiztonság: A nyári időszámítás és a közúti balesetek közötti összefüggést nem támasztják alá bizonyítékok. Az óra tavaszi előreállításából fakadó alváshiány elviekben növelheti a balesetek kockázatát. A hosszú, világos nyári estéknek azonban vélhetően kedvező hatása van a közlekedésbiztonságra és ezt kiterjesztve a téli időszakra, még kedvezőbb lehet a helyzet. Általában elmondható, hogy a nyári időszámítás baleseti rátákra gyakorolt hatását - minden más tényezőhöz képest - nehéz kimutatni - írja a Bizottság.

Mezőgazdaság: A korábbi aggályok, melyek szerint a nyári időszámítás megzavarná az állatok bioritmusát és tejtermelési ritmusát, jelentőségüket vesztették, mióta az állattenyésztők új eszközöket vezettek be (mesterséges fény, automatizált technológiák). Továbbá a nyári időszámítás ideje alatt az órák átállításának köszönhetően egy órával tovább van világos, így több időt lehet tölteni a szabadban, pl. a földeken vagy a gyümölcsösökben.

Fontos megjegyezni, hogy ettől még nem lesz egész Európában egységes időszámítás, ugyanis az időzónák megmaradnak. Az uniós tagállamok a következő három időzónát használják: Az Unió 8 tagállama (Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Románia) alkalmazza a kelet-európai időt (GMT+2) helyi időként.

17 tagállam (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia) alkalmazza a közép-európai időt (GMT+1) és
3 tagállam (az Egyesült Királyság, Írország, és Portugália) a nyugat-európai időt (GMT).

Meg kell jegyezni azt is, hogy a nappali fény mértéke függ az adott uniós tagállam földrajzi elhelyezkedésétől. Az északi tagállamokban a természetes fény mennyisége az egyes évszakokban viszonylag sokat változik: télen kevés a természetes fény és hosszú ideig van sötét, míg nyáron sokáig van világos, és az éjszakák rövidek. A déli tagállamokban a nappali fény és az éjszakai sötétség megoszlása egész évben viszonylag állandó. (forrás: portfolio.hu)