1898. május 30-án állították fel a Kossuth-szobrot az Erzsébet téren. Ez volt Magyarországon az első köztéri, egész alakos szobra Kossuth Lajosnak (A magyar reformkor, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb alakja 1802-ben Monokon született, majd 1894-ben Torinóban halt meg). Az ország első egész alakos köztéri Kossuth-szobrát Róna József készítette. 1898-ban avatták fel, a szabadságharc 50. évfordulóján. 

Kossuth Lajos mindössze kétszer járt Miskolcon, 1840-ben például a Három Rózsa fogadóban szállt meg, de több szál is fűzte a városhoz, száműzetése során pedig miskolci küldöttség több alkalommal is felkereste. Kossuth 1879-ben elveszítette magyar állampolgárságát, erre több magyar város is úgy reagált, hogy díszpolgárává választotta, Miskolc 1886-ban (abban az évben, amikor Ferenc József a városba látogatott). 1887-ben leleplezték Kossuth arcképét a Városházán.  Miskolciak 1890-ben és 1891-ben is kérték küldöttség útján Kossuth engedélyét, hogy utcát nevezhessenek el róla, ő azonban szerényen kitért a válaszadás elől.

A szobor állításának ötlete az 1848-as forradalom kitörésének 50. évfordulóján rendezett ünnepségen merült föl, 1898. március 15-én. A közgyűlés április 12-én határozott úgy, hogy közadakozásból szobrot emeltet. Ez volt Magyarország első teljes alakos Kossuth-szobra, mely ma is áll az Erzsébet-téren.