A nagyközönség számára nem olyan izgalmasak a földvárak, mint kőből épült kései utódaik – a kutatók számára azonban nagyon sok érdekeset elmondanak múltunkról. Hogy ez a „beszélgetés” még sokáig folytatódhasson, pályázati forrásból 180 millió forintot fordít több földvár és kunhalom megóvására a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Bár a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területe nagyrészt Észak-Magyarország hegyvidékét fedi le, a hegylábat ölelő alföldi területek is tartoznak hozzá, egészen a Tisza vonaláig.

A hegység és a síkvidék találkozása gyakran nyújtott menedéket és élőhelyet az embereknek az őskortól kezdve napjainkig. A Bükk északi és déli peremén, illetve a mélyen benyúló völgyekben vagy nagy területre kilátást nyújtó hegyormokon több őskori (bronzkori, vaskori), illetve koraközépkori földvár és erődített telep ismert.

A 2018 végéig tartó, 180 millió forint értékű projekt keretében 7 helyszínen terveznek állagmegóvást, helyreállítást Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. A munka három nagy kiterjedésű, több korszakon át lakott földvárat, négy kisebb kiterjedésű földvárat érint, valamint az utóbbi években kunhalomként nevesített két települést, amit jelenleg szántóként hasznosítanak. A munka egyik fő eleme a kunhalom és a földvárak rekonstrukciója. Ugyancsak fontos az élőhelyen nem őshonos vagy agresszíven terjeszkedő fajok egyedeinek eltávolítása, de más, az eredeti növényzet regenerációját elősegítő beavatkozásokat is elvégeznek. A kunhalmoknál nem terveznek felszíni beavatkozást a bonyolult tulajdoni viszonyok miatt, azonban légi lézerszkennelt felvételek (LiDAR) készítésével és felszíni régészeti vizsgálatokkal ezek esetében is pontosítják kiterjedésüket. Ez lehetővé teszi a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerbe (MePAR) történő felvételüket is.

Az állagmegóvás pedig lehetővé teszi a kunhalmok és földvárak hosszú távú fenntartását, tanulmányozhatóságukat és természetvédelmi célú bemutatásukat. A projekt 180,00 millió forintból az Európai Unió támogatásával valósul meg.