Vasárnap egy órával többet alhatunk: az óraállítással visszatérünk a normál időszámításhoz. Az átállás sokakat megviselhet, nekik érdemes fokozatosan szoktatniuk a szervezetüket. Az órákat éjjel 3-kor 2 órára kell állítani.

Az átállítás érinti a tömegközlekedési járatok menetrendjét is. Az éjjel 2 és 3 óra között induló vonatok a kiindulási állomáson állnak át, az úton lévők pedig azon, ahol épp tartózkodnak. Az éjszakai BKK-járatok indulási időpontját 2 és 3 óra között megduplázzák, tehát a téli és a nyári időszámítás szerint is közlekednek.

A nyári időszámítással Magyarország évi 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórol, ami pénzben kifejezve 4-5 milliárd, fejenként az egész időszakra számolva 400-500 forint.

Az óraállítás módszere azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni. Becslések szerint évente egy közepes méretű város teljes felhasználásának megfelelő villamos energiát takarít meg az ország azzal, hogy tavasszal egy órát előreszaladunk – október végén csak ezt korrigáljuk vissza. Az óraátállítás haszna ugyanakkor a környezetvédelem területén is megmutatkozik: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. 

Mindezek ellenére egyre többen vitatják, hogy haszna lenne ennek az intézkedésnek. Az évente kétszeri átállítás ráadásul megviseli a csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezetét, illetve az alvászavarokkal és szervi megbetegedéssel küzdőkét is. Aki teheti, annak érdemes fokozatosságot vinnie az átállásba: naponta negyed- vagy fél órával eltolnia a napirendi pontok idejét. A nyugodt alvást pedig elő lehet segíteni sportolással és azzal, ha többet tartózkodunk friss levegőn.