Kevesebb, mint fele annyi beteget veszítünk el szívinfarktusban, mint 15 évvel ezelőtt, vannak a szívgyógyászatban területek, amiben előrébb járunk, mint Anglia, Belgium vagy Franciaország, például Magyarországon működik Európa második legtöbb szívátültetést végző Szívgyógyászati Klinikája. Ugyan szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságában világviszonylatban szinte a legrosszabbak vagyunk, annak kezelésében, gyógyításában a világ élvonalához tartozunk. A Magyar Kardiológiai Társaság éppen ezért hívja fel a lakosság figyelmét: ha időben fordulnának szakemberekhez, felére lehetne csökkenteni a tragédiák számát.
A magyar szív transzplantációk negyed évszázados fordulója irányította újra a figyelmet a magyar kardiológiára. 25 éve ugyanis annak, hogy elvégezték az első ilyen műtétet. Miközben az egészségügy sok sebből vérzik és leginkább annak nehéz helyzetéről szólnak a hírek, a szívgyógyászat világszínvonalú eredményeket produkál. Az elmúlt 15 évben 60 százalékkal csökkent a szívinfarktusok miatti halálozások száma, míg akkor évente 15 ezer embert veszítettünk el, ma ez a szám hatezer. Ehhez döntő mértékben hozzájárult például az a szívkatéteres centrum-hálózat, ami ma az ország minden térségében elérhető a nap 24 órájában. Igaz, gondot jelent továbbra is a lakosság egészségügyi ismereteinek hiányossága: átlagosan négy órát várnak, míg először fordulnak orvoshoz, ha panaszaik vannak. Jóllehet: itt az idő létfontosságú.
,,Megvan a szakmai háttér, a segítség, mégis kivárnak a betegek, ha észlelik a tüneteket. Nálunk ez a várakozás átlagosan négy óra, míg mondjuk Ausztriában 70 perc. A szakmai feltételek viszont ugyanazok itt is, ahogy a szomszédos országban. Pedig ha az érintettek időben lépnének, szinte károsodás nélkül vészelnék át az életveszélyes betegséget. Kézzel fogható példa erre Szívós Márton vízilabdázó esete, aki mérkőzés közben észlelte, hogy baj van. Azonnal szívkatéteres centrumba került, ahol egy felszívódó értágítót helyeztek be, hat hét múlva már edzett, majd három hónappal később az ezüstérmes válogatottban játszott, nem is akárhogy” – mondja Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ elnöke, aki szerint a betegségek kezelésének a leggyengébb pontja ma leginkább maga a beteg ismereteinek hiánya, ami miatt késik a kezelés. ,,Ami a magyar kardiológiában az elmúlt negyed évszázadban történt, az igazi sikertörténet. Hihetetlenül gyorsan jutottunk a szív érelzáródások gyógyszeres feloldásától a katéterezésig, ehhez pedig mára egy egész országot lefedő hálózat is létesült. Emellett az egész kardiológia átalakult a minimál invazív, vagyis minél kisebb műtéti beavatkozást igénylő ellátások felé. Ma már a szívritmus vagy szívbillentyű betegségek egy részét is képesek vagyunk katéterrel orvosolni. Ilyenkor nincs szükség a teljes mellkas feltárására, sokkal kíméletesebb megoldásokkal dolgozunk. De a beültethető defibrillátorok terén is Európa élvonalához tartozunk. A legnagyobb siker talán a szívátültetések története hazánk számára, csak itt, a városmajori klinikán évente több mint 50 transzplantáció történik. Ezzel Európában a második legnagyobb centrum vagyunk, 30 orvos és 60 szakdolgozó foglalkozik ezzel, külön intenzív osztályt is fenntartunk erre a célra. Van egy komplex szív transzplantációs program, ehhez csatlakozik az a műszíves eszközterápia is, amely azonnali beavatkozást tesz lehetővé, ha a donor szervre még várni kell” – sorolja a professzor, aki szerint, ha a döntéshozók látják az eredményeket, adnak forrásokat. ,,Nemcsak kérünk, hanem dolgozunk is. December elsején elindult a Nemzeti Szívprogram, ehhez 3,6 milliárdot biztosított a kormány, ami sokat segíthet majd a lakosság felvilágosításában is. Nálunk sajnos hagyományosan nagyon sok a szívbeteg, a halálozások felét ma is a szív- és érrendszeri betegségek teszik ki, éppen ezért nagyon fontosak a hiteles információk. A másik kiemelt terület a szakemberek itthon tartása, ehhez pedig azt gondolom, jó példa a szívgyógyászat. Az itteni kórházi-klinikai mikrokörnyezet ehhez nagyban hozzájárul, rengeteg a kutatás, az innováció, amibe a fiatalok be tudnak kapcsolódni. Hiszem, hogy az anyagiakon kívül – mert sokkal több pénzt mi sem tudunk adni – a szakmai fejlődés lehetősége az, ami itt tudja tartani az ifjú szakembereket. Van lehetőségük tanulni, fejlődni, kutatni, ami egy pályakezdő szempontjából a legvonzóbb. És persze azt is vállalva, hogy itt egy orvos az tényleg a nap 24 órájában orvos” – tette még hozzá Merkely Béla.
Figyelmeztető jelek, amikor azonnal lépni kell!
- Mellkasi fájdalom az első számú tünet, amire általában felfigyelnek. Ám nem minden szívroham okoz mellkasi fájdalmat, illetve a mellkasi fájdalom eredhet olyan betegségből is, melynek semmi köze a szívhez. A szívvel kapcsolatos mellkasi fájdalom gyakran középre, a szegycsontra irányul, esetleg attól kicsit balra. A fájdalmat leginkább úgy jellemzik, mintha elefánt ülne a mellkasán, de ez lehet kellemetlen nyomás vagy teltségérzés is. Nem szokatlan az sem, hogy a nők elbagatellizálják a fájdalmat. Az ő esetükben gyakoribb, hogy mellkasi nyomás helyett inkább égő érzést tapasztalnak a mellkasban, amiről általában azt hiszik, gyomorégés okozza.
- Szorongás – a szívroham erős szorongást vagy halálfélelmet okozhat.
- Köhögés – tartós köhögés vagy sípoló légzés is lehet szívbetegség tünete, melyet a tüdőben felhalmozódó folyadék okozhat. Egyes esetekben a szívelégtelenségben szenvedők vért köhöghetnek fel.
- Szédülés – a szívroham okozhat szédülést és eszméletvesztést. Ugyanez a helyzet a potenciálisan veszélyes szívritmuszavarral, melyet aritmiának is neveznek.
- Fáradtság, gyengeség — különösen a nők körében gyakori, hogy szokatlan, hirtelen fellépő fáradtságot, gyengeséget tapasztalnak szívroham alatt, vagy a szívrohamot megelőző napokban és hetekben. Az állandó fáradtság szívelégtelenség tünete is lehet. Természetesen érezheti magát fáradtnak más okból is.
- Hányinger, gyomortáji fájdalom – nem ritka, hogy szívroham közben gyomorpanaszokat tapasztal. A hasi puffadás, melyet szívelégtelenség is okozhat, az étvágyra is hatással van.
- Fájdalom a test egyéb területein – számos szívroham esetén a fájdalom a mellkasban kezdődik, átterjed a vállakra, karokra, könyökre, hátra, nyakra, állkapocsra vagy hasüregre. De néha nem jelentkezik mellkasi fájdalom, csak a fent említett egyéb területek fájdalmát tapasztalja a beteg.
- Gyors vagy szabálytalan szívverés – a gyors, vagy szabálytalan pulzus, különösen, ha gyengeséggel, szédüléssel vagy légszomjjal társul, szívelégtelenség, szívroham vagy szívritmus zavar jele lehet. Kezelés nélkül a szívritmuszavar strokehoz vagy hirtelen halálhoz vezethet.
- Légszomj – azok, akik pihenés, vagy minimális erőfeszítés mellett kifulladnak, valószínűleg asztmában, vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvednek. De a légszomj jelezhet szívrohamot vagy szívelégtelenséget is. Időnként szívroham alatt mellkasi szorítás nélküli fulladást, légszomjat érez a beteg.
- Izzadás – a hideg verejték gyakori tünete a szívrohamnak.
- Duzzanat – a szívelégtelenség okozhatja a folyadék felhalmozódását a szervezetben. Ez gyakran okozhat duzzanatot a bokákban, hasüregben, valamint hirtelen súlygyarapodást, és néha étvágyvesztést.
Ha nem múló, szorító, nyomó mellkasi fájdalmat érez, hívjon mentőt! Lehet, hogy infarktusa van!
